Értsd meg a Blockchain-t 3 perc alatt! Teljes Blockchain útmutató

Az emberi lények több ezer éves fejlődésével, a kőkorszak hoz digitális korszak hogy épp most vagyunk, egészen biztosan kijelenthetjük, hogy hosszú utat tettünk meg. Az emberi lények fejlődnek, a hozzájuk kapcsolódó technológia is fejlődik, és a pénzügyi modellek is változnak több száz év alatt. A fiat pénznemekről a digitális pénznemekre térünk át.

A fiat pénznem fizikai főkönyvet, például könyveket használt a tranzakciók nyilvántartására, ezek azonban hajlamosak voltak különböző hibákra. Bár a főkönyvek ma már szerverek formájában vannak, mégis központosítottak, és bankok vagy intézmények felügyelete alatt állnak. Ezért automatizált digitális főkönyveket kerestek a központosított főkönyvvel kapcsolatos összes kérdés megoldására, itt van blockchain technológia beüt.

A változó pénzügyi trendek miatt számos nagy pénzügyi intézmény, például a bankok és a kormányok elkezdték alkalmazni a technológiát, hogy átláthatóságot és hatékonyságot biztosítsanak mindennapi működésükben. A pénzügyi és technológiai világ ezen integrációit FINTECH vagy Pénzügyi Technológia néven alkották meg

Ez a cikk azokra a szempontokra összpontosít, amelyeket elengedhetetlen tudni a blokkláncról, annak működéséről, a különböző típusú blokkláncokról, mik a legjobb forgatókönyvek a blokklánc használatára, miért nevezik az adatközpontok jövőjének és még sok másnak.

Tudjunk meg többet erről a technológiáról …

Mi a Blockchain?

Hacsak nem volt hosszú nomád útja, vagy ha szikla alatt élt, találkozott volna egy Crypto-currency nevű kifejezéssel, például a Bitcoin és az Ethereum. Ezen kriptovaluták tranzakcióit digitálisan hajtják végre, mivel ezek virtuális pénznemek. Itt jelenik meg a Blockchain technológia.

A Blockchain egy decentralizált, elosztott főkönyvi technológia, amely peer-to-peer hálózat segítségével rögzíti a digitális eszközök eredetét és létezését.

Egyszerű szavakkal, egy nagy adatbázis-készlet, amely véglegesen rögzíti az összes digitális valuta tranzakciót. A tranzakciók peer-to-peer alapon zajlanak, ellentétben a bankok centralizált adatrendszereivel. Ezek az adatblokkok csak azután kerülnek hozzáadásra, hogy az összes többi csomópont hitelesíti a tranzakciókat és közös konszenzusra jut.

Néha elosztott főkönyvi technológiának (Distributed Ledger Technology, DLT) nevezik, amely segíti a digitális eszközök (nem másolt vagy átadott) tranzakciók terjesztését. Ez a forradalmi technológia megmentő, amelyre a digitális eszközök támaszkodnak az átláthatóság érdekében. A Blockchain csökkenti a csalás kockázatát és a harmadik fél általi igazolástól való függést.

A blokk áll adat digitális eszköz tranzakciókkal kapcsolatos, egyedi hash szám, és egy egyedi Blockheader. A következő blokk a korábban kialakított kivonatszám-blokkból áll. Ezek a tömbök úgy vannak összekapcsolva, hogy blokklánccá válik. Ezért nevezték el Blockchain-nek.

Vegyünk egy analógiát: 

A blokkláncok az adattároló struktúrák nagy csoportjának tekinthetők, amelyek megegyeznek a táblázatokkal, de a belépést követően nem szerkesztheti az adatokat, és az adatokban bekövetkező bármilyen változás új blokkot vagy csatolást jelent.!!

Ezeket az adatsorokat nem egyetlen központi szerveren tárolják, hanem a felhasználó számos eszközén, ezért elosztva. Természetesen több funkciója van a blokkláncnak, de ennek nagyon egyszerű ötletet kell adnia, hogy meghatározza ezt a nem olyan könnyen meghatározható technológiát.

A Blockchain története

A blokklánc protokoll ötletét David Chaum kriptográfus javasolta először 1982-ben „A kölcsönösen gyanús csoportok által létrehozott, fenntartott és megbízható számítógépes rendszerek” című disszertációjában..

Az 1991-es évet azonban fontosnak tartották a blokklánc számára, amikor Stuart Haber és W Scott Stornetta informatikusok gyakorlati megoldást vezettek be a digitális dokumentumok időbélyegzésére, hogy ne lehessen manipulálni.

A technológia vagy a rendszer a blokkok biztonságos láncát használja, amelyet kriptográfiai módszerrel támogatnak az időbélyegző dokumentumok tárolására. A MERKLE TREE 1992-ben előállt a Blockchain tervével, hogy hatékonyabbá tegye azáltal, hogy több dokumentumot gyűjtött és tárolt egy blokkban.

De sajnos a szabadalom 2004-ben lejárt. Ezt követően Stefan Konst közzétette a kriptográfiailag biztonságos láncok elméletét, valamint a megvalósítás ötleteit. Nick Szabo informatikus a „bit aranyon”, egy decentralizált digitális fizetőeszközön dolgozik. Hal Finney, informatikus és kriptográfiai elemző bemutatta a Munka újrafelhasználható igazolását (R PoW). A Blockchain technológia legkorábbi prototípusának tekinthető.

Csaknem három évtized kellett ahhoz, hogy 2008-ban Satoshi Nakamoto néven ismert személy (vagy embercsoport) elsőként megvalósítsa a valós világban a blokklánc-implementációt. Nakamoto Hashcash-szerű módszerrel jelentősen javította a tervet a blokkok időbélyegzéséhez anélkül, hogy szükség lenne rájuk. megbízható félnek kell aláírnia.

A Blockchain típusai

Legalább négy fő típusú blokklánc van használatban: Nyilvános blokkláncok, Privát blokkláncok, Hibrid blokkláncok & Oldallánc.

1. Nyilvános blokkláncok

Ahogy a neve is sugallja, az ilyen típusú blokkláncoknak nincsenek hozzáférési korlátozásai. Ezek általában nyílt forráskódúak és mindenki számára átláthatóak, akiknek van internet-hozzáférésük. Bárki részt vehet az érvényesítés folyamatában, hogy benyújtja a munka igazolását, és esetleg arányosan ösztönözze!!

A nyilvános blokklánc másik nagyon fontos jellemzője, hogy azt úgy tervezték, hogy ne egy szervezet vagy egyén tulajdonában legyen, ezért teljesen decentralizált.

Például: Bitcoin blokklánc, Ethereum blokklánc stb.

1. Privát blokkláncok

A privát blokkláncoknak, más néven engedélyezett blokkláncoknak, a nyilvános blokkláncokkal ellentétben korlátozások vonatkoznak arra, hogy ki férhet hozzá a hálózathoz. Ezeket egy rendszergazda adminisztrálja, aki jóváhagyja a felhasználók hozzáférését az ökoszisztémában.

Az elsődleges felhasználók közé tartozhatnak olyan magánszemélyek vagy vállalatok, akik azt akarják, hogy tranzakcióik vagy adataik biztonságosak legyenek, és csak a kiválasztott kevesek férhessenek hozzá, tehát központosítva. A privát blokklánc előnye a nyilvános blokklánccal szemben az, hogy a konszenzusos vagy ellenőrző mechanizmus kevesebb időt vesz igénybe.

A blockchain közötti hasonlóság az, hogy ezek hasonló funkciókat látnak el :

• Mindkettő csak függelékként működő főkönyvként funkcionál, ahol érvényesítés után egyetlen adatot sem lehet megváltoztatni vagy szerkeszteni.

• Mindkét blokklánc-típus rendelkezik teljes tranzakciós főkönyvi készlettel az egyes csomópontokon, így elosztva peer-to-peer között.

• Az érvényesítést csak akkor hagyják jóvá, ha a csomópontok többsége konszenzusra jut.

Példák: Ripple (XRP) és Hyperledger

1. Hibrid blokklánc

A hibrid blokkláncok a nyilvános és a magán blokklánc-rendszerek kombinációi, a felhasználók és az alkalmazások igényeitől függően. Ezek a típusok a legjobbak azoknak a vállalatoknak, amelyek néhány titkos projekten dolgoznak, amelyeket egy privát blokkláncon tárolnak, de van olyan termékük is, amelyet ügyfeleiknek kell használniuk, ezért nyilvános blokkláncnak kell lenniük.

1.  Oldallánc

Az oldalláncokat blockchain főkönyvekbe sorolhatjuk, amelyek párhuzamosan futhatnak az elsődleges blokklánccal. Az elsődleges forrásokból származó bejegyzések tárolhatók és összekapcsolhatók, ha szükséges, más algoritmussal. Használható biztonsági blokkként.

Hogyan működik a Blockchain?

 A Blockchain egy elosztott, decentralizált nyilvános főkönyv, amely a blokkok formájában tárolt rekordok folyamatosan csatolt listája. Ezeket a blokkokat egy blokklánc kriptográfiával biztosítja, amely a tranzakciók bizalmas jellegét megőrzi.

A blokklánc az adatok változhatatlan (szabotázsbiztos) nyilvántartásának időbélyegzővel ellátott sorozata, amelyet nem központi hatóság kezel, hanem egy számítógépcsoport, csomópontoknak neveznek..

Tehát képzelje el, hogy John digitális eszközökbe akar befektetni, ezért tranzakciókat kell végrehajtania, és ezt elektronikus eszközön teszi! Amikor John blokkláncot kér egy tranzakcióhoz, közvetlenül kapcsolatba kerül egy személyrel, harmadik fél, például bank beavatkozása nélkül. Ezt nevezzük peer-to-peer rendszernek.

Blokk indul a tranzakció részleteinek tárolására. Az ezen a szinten képződött adatokat az egész hálózaton elküldik a tranzakció hitelességének azonosítása érdekében. Az első eszköz (csomópont), amely ellenőrzi a tranzakciót, elnyerésre kerül.

Amikor John tranzakcióját igazolják, ez az adatbázis részévé válik tartósan amely az összes tranzakciót tárolja. Ezt az adatbázist szükség esetén további hasonló tranzakciók hitelesítésére használják peer-to-peer hálózaton.

Ha John el akarja adni digitális eszközeit egy másik személynek, akkor a digitális eszközök megvásárlása során létrehozott eredeti blokk változatlan marad. A John és a vevő közötti új tranzakció rögzítéséhez egy új Block jön létre a Blockchain hálózaton egy másik egyedi számmal.

Vegyünk egy példát: Tudományos Kutatólaboratórium, amely kísérleteket végez egy halálos vírus elleni vakcina ellen! A haladás figyelemmel kísérése érdekében a vakcinakísérlet minden iterációját rögzíteni kell! Ha a vakcinakísérletek adatait egy szerver adatbázisba menti, akkor van esély arra, hogy a tárolt adatok formázódjanak, törlésre kerüljenek, vagy a Hackerek törölhessék / manipulálják őket..

De a Blockchain-ban nem lehet sem törölni az egyszer tárolt adatokat, sem manipulálni. Annyira biztonságos, hogy minden erőfeszítés ellenére sem sikerült feltörni. Az adatokban bekövetkező bármilyen változás új blokk létrehozását eredményezi, és az adatok korábbi változata az eredeti formájában marad. Főként ezek az adatok a világ bármely pontjáról elérhetők, ha a rendszer csatlakozik a blokklánc platformhoz.

Ezenkívül a tranzakció befejezésével tranzakciókkal kapcsolatos adatokat állít elő, és blokkokban kerül tárolásra, amelyek a Hash száma előző blokk.

Ami a biztonságot illeti, a hálózat decentralizált, egyetlen ember sem változtathatja meg az eszközt sajátos szükségleteinek megfelelően, hanem a csomópontok többségének érvényesítenie kell. Amíg egyetlen szervezet vagy egy személy birtokolja az eszközök többségét a blokklánc hálózaton keresztül, addig a hálózat eszközei nem módosíthatók vagy módosíthatók. Ezért biztonságos.

A Blockchain technológia fejlődése

Valamennyi találmányt időben frissíteni kell az előző verzióval kapcsolatos problémák megoldásához és a jobb teljesítmény érdekében a blokklánc-technológiát is korszerűsítették az idők és a követelmények szerint.

Bitcoin / Pénznem 

A kriptovaluta, főleg a Bitcoin a blockchain technológia első alkalmazási esete. DLT-n alapuló pénzügyi tranzakciókat tesz lehetővé.

Intelligens szerződések 

Miután a blockchain technológiát elkülönítették a bitcointól, hogy újabb felhasználási eseteket fedezzen fel, az Ethereum blokklánc intelligens szerződések végrehajtása céljából jött létre. Célja az ellenőrzés, a végrehajtás és a csalásmegelőzés költségeinek csökkentése. Az intelligens szerződések az előre definiált számítógépes programok, amelyek tartalmazzák a két fél közötti megállapodások feltételeit. Ezeket nem lehet megváltoztatni vagy megváltoztatni.

Dapps 

A DApps vagy a decentralizált alkalmazások hasonlóan működnek, mint más normál alkalmazások, de az egyetlen különbség az, hogy a Dapps peer-to-peer hálózatokon, például blokkláncon dolgozik.

Blockchain for Business 

A Blockchain 4.0 célja a blockchain 3.0 megvalósítása a valós kereskedelmi használatban. A való életben előforduló esetek egy része az ellátási lánc menedzsment, a pénzügyi szektor és az egészségügy.

Különböző típusú konszenzusos protokollok, amelyeket a tranzakciók ellenőrzésére használnak a blokkláncon

A konszenzusos algoritmus olyan eljárás, amely révén a Blockchain hálózat minden társa közös megállapodást köt az elosztott főkönyv jelenlegi állapotáról. Ily módon a konszenzusos algoritmusok megbízhatóságot érnek el a Blockchain hálózatban, és bizalmat teremtenek ismeretlen társak között egy elosztott számítási környezetben. Az új blokkok a blokkláncokban csak a tranzakció részleteinek ellenőrzése és a konszenzus elérése után kerülnek hozzáadásra.

Íme néhány tervezett algoritmus:

1. Munka igazolása (PoW)
2. A tét igazolása (PoS)
3. Delegált tét igazolása
4. Hatósági igazolás (PoA)
5. Eltelt idő bizonyítása (PoET)

A Blockchain előnyei a kriptovalutában

• Megszűnik a fizikai vagy megbízhatóságon alapuló érvényesítési folyamat szükségessége.
• Jobb tranzakciósebesség. 
• Jobb kapcsolat a peer-to-peer rendszerben.
• A tranzakciókat a banki folyamatokkal ellentétben időtől és helyszíntől függetlenül lehet végrehajtani.
• A világ bármely pontjáról elérhető.
• Alacsonyabb tranzakciós díjak. Alacsonyabb tranzakciós kudarc kockázat.
• Nincs kettős költekezés kockázata.
• Kevesebb félelem a számla felfüggesztésétől.
• A tranzakciók lebonyolításához nincs szükség minimális egyenleg biztosítására.

A Blockchain jövője

A Blockchain évek alatt fejlődött, és bebizonyította, hogy megbízható technológia. Könnyen méretezhető adatszerkezetként. A blokkláncot a banki szektorok, mint kártyás fizetési tranzakciók főkönyvei, használhatják a tőzsdéken a részvényszállítás nyilvántartásának vezetésére és könnyedén ellenőrizhetik.

A Blockchain lehetővé teszi számunkra, hogy több tranzakciót digitálisan hajtsunk végre, és csökkenti a jelenlegi rendszerben rejlő kockázatokat. A jelenlegi pénzügyi rendszer a pénzügyi intézmények vagy a kormányok megbízhatóságán dolgozik.

A Blockchain rendszer csökkenti a tranzakciós díjak jelentősen, mivel az ellenőrzést algoritmusok végzik percek alatt. harmadik felek, például bankok és pénzügyi intézmények nélkül.

A Blockchains a jövőben lehetséges felhasználási esetei: 

• A kórházakban a betegek orvosi nyilvántartásának vezetése
• Kifizetések vagy eszközátutalások a világ bármely részén
• Valós idejű IoT operációs rendszerek
• Személyazonosság biztonsága
• Pénzmosás elleni nyomkövető rendszer
• Az ellátási lánc menedzsmentje és logisztikai ellenőrzése
• A demokratikus országok szavazási mechanizmusa
• Irányítás a kormányzásról vagy a történelemről
• Reklámbetekintés Eredeti tartalom létrehozása
• Kriptopénzváltás
• Az ingatlanfeldolgozó platform

Végső gondolatok:

A Blockchain 2008-as megalakulása óta bebizonyította értékét a jelenlegi, kevésbé hatékony rendszerek mellett. Megértve a technológia fontosságát, sok központi bank és kormány érdeklődést mutatott a blokklánc végleges tanulmányozása és elfogadása iránt.

Bár van mit javítani, meg kell figyelni, hogy a kedvezményezett iparágak hogyan fogják megvalósítani a technológiát!!

GYIK

Mennyire biztonságosak az üzleti adatok egy blokkláncban?

A blokklánc rekordja elméletileg megváltoztathatatlan. Az érzékeny vagy nem nyilvános információkat intelligens szerződésekkel lehet megvédeni, de ezt még nem kell a pénzintézeteken kívül megvalósítani.

Ki állítja be az irányítási modellt annak meghatározásához, hogy a felhasználók mely tagok csatlakozhatnak a blokklánc főkönyvéhez, vagy sem?

A blokklánc irányítását azok határozzák meg, akik felállítják a rendszert. Az irányítás megváltoztatása a tranzakciók konszenzusának megoldási algoritmusaihoz hasonló szavazással történhet.

A Blockchain technológia csak a kriptovaluta piacon használható?

Nem, ez kizárólag a vállalkozástól és a tárolni kívánt adatok típusától függ, figyelembe véve a gazdaságosságot, a tárolt adatok fontosságát és a vállalkozás életképességét.

Mi a konzorciumi blokklánc?

Ezeket a blokkláncokat több rendszergazda vagy szervezet privát adminisztrációjára tervezték, akik azonos típusú témákon dolgozhatnak, amelyek kölcsönös érdeklődésre tarthatnak számot. Ezeket a blokkláncokat csak akkor hozzák nyilvánosságra, ha a rendszergazdák úgy ítélik meg.

Mi a titkosítás és miért fontos a Blockchainben?

A titkosítás az a folyamat, amelynek során a könnyen olvasható és értelmezhető adatokat olvasható adatokká alakítják át a közös felhasználó számára, célzott titkosítási algoritmusok használatával. Azok az emberek férhetnek hozzá az adatokhoz, akik csak a visszafejtő algoritmushoz férnek hozzá.

Mivel a blokkláncok felhasználhatók a pénzügyekkel, a szervezetek belső biztonságával vagy bármely más érzékeny információval kapcsolatos adatok tárolására és nyilvántartására, hogy biztonságban legyenek az esetleges hackerek előtt, akik visszaélhetnek az információval.